Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A gödöllői műhely - Készítette: Valicsek Ildikó

2010.05.21

A gödöllői műhely
(szecesszióval párhuzamosan)

A gödöllői művésztelep az európai szecessziós mozgalmak legjelentősebb hazai képviselője.
E művésztelep 1901-től szerveződik, Körösfői Kriesh Aladár (1863-1920) festő és tervezőművész Gödöllőre költözésével.
A telep megalakulásának ideje bizonytalan, hiszen nem merev szerkezeti szabályokhoz kötődő társulás volt, hanem több művész spontán módon történő hol szorosabb, hol lazább társasága. A század első éveiben fokozatosan kovácsolódik össze ez a közösség.
Szecesszió=kivonulás
                      a művészet és az élet ősi, tiszta forrásával
                      való találkozás reményében a művészek
                     kivonultak az iparosodó óriássá duzzasztott
                     városokból és hátat fordítottak a polgári(városi)
                     életmódnak.

Műhelyek és technikák

Kőrösfői Kriesch példaképe a középkori és a reneszánsz műhely volt, ehhez hozzátartozott a korabeli technikák felélesztése és alkalmazása.
Pl: a táblakép festészetben a tiszta tojástempera használata, a keretet is maguk készítették
A táblakép és a faliszőnyeg régi technikáin kívül felújították a bőrművességet és a kerámiát, az üvegablak és mozaik technikát.
Az üvegablak, mozaikművészethez Róth Miksa nevét kell megemlíteni.
Bőrmunkákat Nagy Sándor tervezett. Bőrmunkáit az elbeszélő elemek túlsúlya néha a grafikák, de elsősorban a meseillusztrációk világához közelíti.
A telepen szobrász és kerámiaműhely is létrejött, melyet Körösfői Kriesh  A. vezetett.
Az 1908 telén letelepedő Sidló Ferenc kerámiával kezdett el foglalkozni, mezőkövesdi figurákat készített.
A telepnek 3 szobrász tagja volt Moiret Ödön, Sidló Ferenc, Ducsinszka Irma. A gödöllőiek munkásságának jelentős részét alkotja a könyvművészet és az illusztráció.
Nagy Sándor és Körösfői új fejezetet nyitottak a könyvművészetben.
Magyarországon elsőként tűzték ki célul a könyv egységének kialakítását -> a kötés, a védőborító, ex libris, fejlécek, záródíszek és illusztrációk közötti dekoratív összhang megvalósítását. Azt az új felfogást képvíselték, mely szerint az illusztráció a szöveg tartalmát követi, mintegy újraalkotja. Sajnálatos módon a gödöllői művészek illusztrációi többségükben gyenge kvalitású művekhez készültek. Erényük: a közepes írásokat élettel töltötték meg. Remsey Jenő monumentális hatású igen expresszív illusztrációival emelkedett ki.

A gödöllői telep egész tevékenységét áthatotta az új művészeteszmény a „Gesamkunstwerk” az „összművészetimű” megteremtésének vágya.  A szecesszió fő elve!
A Gesamkunstwerk nem csak minden művészeti ág összekapcsolása egy műben hanem művészet és élet, az esztétikai szféra és a realítás új kapcsolatkeresése is. Az egyetemes stílus új értékkategóriája a dekoratív összhang megteremtése, az enteriőralakítás, amelyben a táblakép, a freskó v.- a szobor szerepét is dekoratív funkciója határozza meg. Az összhatás vált fontossá, amelynek a részek alárendelődtek(díványpárnától a várostervezésig).A képző- és iparművészet egységes stílusának megteremtése. Egységes stílus!
Amikor Körösfői Kriesch A. 1901-ben házat vett Gödöllőn és azt saját tervezésű tapétáival rendezte, azt a századforduló dekoratív törekvéseinek szellemében cselekedte. Az új dekoraív irány erőprobája az enteriörtervezés volt.
A szecessziós enteriör legfőbb jele:  minden részlete az egész szempontját tükrözi.=>”alárendelés” elve!

A szövőműhely

A gödöllői művésztelep elsősorban szövőműhelyként vált ismerté.
Létrehozója: Körösfői K. A.
Körösfői és Nagy Sándor évekkel a művésztelep megalakulása előtt kezdett szőnyegtervezéssel foglalkozni.
A műhely fel akarta elevenít a feledésbe merült egyszerű, háziipari szövési technikákat.
- a szövés háziiparszerű gyakorlatát
- kísérletet tettek a minták, a formakincs megújítására
- a magyar nép ősi motívumkincsének összegyűjtése és alkalmazása
- Erdélyi népművészetet Kőrösfői tanulmányozta
Kőrösfői népművészetet tanulmányozó művészektől terveket kért. A művészi tervek kivitelezésével a szövés színvonalát akarta emelni.
Gödöllőre települt Guilleume Margit szövőnő.
Saját termesztésű fonalakkal festették a szövéshez szükséges fonalakat.
Kis Valéria vezetésével szövőiskola működik Gödöllőn. Később gazdasági okokból a szövőiskola átalakul üzemmé, melynek vezetője Guilleaume Margit lett. A képző és iparművészet hatásait elmosó „képszőnyeknek” v. „szövött képnek” a századforulón nagyobb szakmai becsülete volt, mint az egyszerű szőnyegnek. Jelentős esemény volt a szövőműhely történetében Belmonte Leó Gödöllőre költözésre miután a párizsi Goblein Manufakturában megtanulta a klasszikus gobleinszövést.  A képszőnyegeket nemcsak goblein technikával szőtték. Ismerték ennek egyszerübb háziipari változatát is a svéd szövést.(két szín találkozásánál fogazzott körvonal keletkezik) Emellett használták a Dumák és ógoblein technikát – hurkolásos technikák. A padló- és faliszőnyegek, párnák egy része csomozással készült. Használták a kilim technikát is => (a minták kiválasztásánál nem kapcsolódnak egymáshoz a szálak a színek között hézagok keletkeznek, a formák körvonalai egyenesek, mértani mintát adnak.)
1909- a gödöllői művésztelep együttesen egyszer mutatkozott be a Bp-i Nemzeti Szalonban. Ezen a műhely tagjai között kiállított Körösfői, Nagy Sándor, Belmonte Leo, Kriesch Laura, Zichy István, Raáb Ervin, Remsey Jenő, Remzey Zoltán festők, Juhász Árpád, Sidló Ferenc szobrász.
1910 - a szövőműhely és iskola átlagosan 20 növendékkel és szövőnővel működik. Munkáikat a Műcsarknok és az Iparművészeti Társulat kiállításain mutatták be rendszeresen.
1912 -Velencei Biennálé
1914 - az első világháborúig terjedő évek legjelentősebb technikai kísérletei a növényi fonalfestés kiteljesítése érdekében folytak. A világháború kitörése a gödöllői művészetelepre is súlyos csapásokat mért. Belmonta Leo visszaköltözött Fr.o-ba. A szövőiskolában dolgozók száma 8ra apadt.
1918 - Nemzeti Szalonban: Körösfői K. A. a korszak legjelentősebb faliszőnyegét mutatja be. „A sasok a hős sírja felett” Frey Rózsa szőtte a háborúban meghaltak emlékére.
1919 - Tanácsköztársaság ideje az államosítások évei -> Körösfőit „felmentették” a szővőműhel y vezetése alól, helyette Ferenczy Noémit kérik fel, aki nem vállalta el.
1920 – Körösfői halálának éve
A telep 1921ig állt fenn, ekkor támogatás hiányában megszűnt. A tagok közül Nagy Sándor, Remsey Jenő és Frey Vilma éltek tovább Gödöllőn. A szővőműhelyt Remsey Jenő háziipai módon szervezte meg.
K.K.A. gobleinek:  „Kalotaszegi asszonyok”, „Kassandra”, „Sasokra a hős sírja felett”. Egységes kifejezésmód, színek harmóniája a jellemző.
 1998 – a gödöllői műhely újjászervezése Remzey Flóra és Katona Szabó Erzsébet nevéhez fűződik.

 


Kortárs Gödöllői Művészet
1998ban alakult meg a Gödöllői Iparművészeti Műhely=GIM. A csoport professzionális textil-, goblein-, keramikus-, formatervező művészekből áll, olyanokból, akik magukénak vallják a századforduló európai hírű Gödöllői Művésztelepének szellemi örökségét. A műhely szakmai programja az egyéni alkotómunka ösztönzése, segítése mellett igen széleskörű célkitűzéseket tartalmaz, elsősorban a Művésztelep szellemiségét, oktatás és a nemzetkőzi kapcsolatok területén is. A jelenkori gödöllői művészetben, ill. a Gödöllői  Ip. Műhely alkotóinak munkásságában – mint az elődök törekvéseiben – továbbra is meghatározó szerepe van a kézművességnek. Gödöllőn továbbra is a tradicionális műformák, mű nemek kultiválása, a hagyományos, az anyagi valójában és változtathatatlanná realizált műtárgy – alakítás szándéka az uralkodó. Ugyanúgy továbbél, jelen van a régi művésztelep öszművészeti törekvései is: az un. iparművészeti ágazatok, technikák széleskörű művelésének a csoportosulás profilját meghatározó volta,, és az ipar- és képzőművészeti alkotóterületek egymásba mosódása, az autonomítás és a funkcionalítás – gyakran egymástól elválaszthatatlanná érlelt szolgálatának együttes szándéka, az átfogó környezetalakítás és látványtervezés, ill. az egy-egy műcsoport atmoszférájának széleskörű kisugárzása révén, valamint a vizulalitáson és tárgyformáláson kívüli művészeti ágazatok (irodalom, zene, színház) csoport-színtű alkotótevékenységbe való bevonzása által.

 

 

A mappában található képek előnézete A gödöllői műhely